A zsákolás a kosárlabda egyik legszebb mozdulata, így kezdődött a történet

Örömmel jelentjük be, hogy új blogsorozatot indítunk, amit a Zsákolások könyvének fogunk hívni! Bár Steph Curry forradalmasította a játékot, ha a hárompontosok dobások tekintetében, még mindig sok rajongó van, aki a zsákolást tartja “minden kosárlabdamozdulatok királyi fenségének“. Hiszen oly sokan álmodoznak a zsákolásról, de csak az elit tudja úgy kivitelezni, hogy az azonnal és örökre bekerüljön a top 10-es videókba, a közösségi médiába és talán még a poszterekre is, ha még mindig készítenek ilyeneket.

A zsákolás eredete

“A kosárlabdában olyan dobás, amely során a játékos felugrik és a labdát lefelé a gyűrűbe húzza”

ahogy a Cambridge Dictionary definiálja, a zsákolás tökéletes példája a durva kreativitásnak vagy a brutális finomságnak. A zsákolás igazi rajongóinak nehéz lesz kiválasztaniuk a kedvencüket, tekintve a játék történelmének sok magasra ugró, erőből zsákoló és eredményt megváltoztató mozzanatát, de abban mindannyian egyetértünk, hogy semmi sem közelíti meg a fizikai erő eme tettét. Hiszen ott van a felszíntől való elválás, a gravitáció semmissé tétele, a repülés és végül maga a robbanás – hogyan is ne szórakoztatna ez valakit?

Nyilvánvaló, hogy ezt a történetet az eredetével kell kezdeni. Több forrás szerint az egész Joe Fortenberryvel kezdődött, aki az 1936-os olimpián aranyérmet nyert amerikai csapat kapitánya volt. Abban az évben ő zsákolt először valaha világon, de ez nem Berlinben történt. Ennek a varázslatos mozdulatnak a szülőhelye a New York Knicks legendás otthona, a Madison Square Garden volt. Mindezt Arthur Daley jegyezte le a The New York Times cikkében:

“a labdát lefelé dobta a gyűrűbe, mintha egy kávéházi vendég mártogatná a zsömlét a kávéba”.

Úgy tűnik, innen ered a neve, de talán a legjobb gyöngyszem vagy apróság a jó öreg Joe-ról az, hogy állítólag még az 50-es évei közepén is képes volt a gyűrű felett játszani és zsákolni. Legalábbis a fia ezt mondta egy interjúban, és mi maradunk ennél. Köszönjük Joe!

Ezután Bob Kurlandnak köszönhetjük az első zsákolást a mérkőzésen egyetemi szinten. Ez az Oklahoma A&M (később Oklahoma State-re átnevezett) és a Temple közötti mérkőzés volt 1944-ben. A történet talán legjobb része az, ahogyan Bob egy 2012-es interjúban leírta:

“A labda történetesen a kosár alatt volt. Felkaptam és betömtem. Azt hiszem, ezzel kezdődött. Nem szándékos baleset volt. Nem volt megtervezve, csak egy spontán helyzet volt Philadelphiában”.

Ma már a zsákolás komoly üzlet, és bizonyára láttál már profi zsákolókat versenyezni nagy díjakért, ami a zsákolás népszerűségének végső bizonyítéka. De térjünk vissza egy pillanatra Mr. Kurlandhoz. Nem ez a “baleset” az egyetlen jelentős hozzájárulása a gyönyörű játékhoz. Őt tekintik annak a személynek is, aki 1945-ben arra kényszerítette az NCAA-t, hogy betiltsa a dobás leszálló ágában történő szerelést is, mivel túl könnyű volt számára a dobásokat leszálló ágban blokkolni. Természetesen a csapatai is sikeresek voltak, így Bob két NCAA-bajnokságot és két olimpiai aranyérmet nyert. Viszonylag rövid (de mégis sikeres) AAU-szintű profi kosárlabda-karrierje után üzletember lett. Végül 1961-ben beválasztották a Naismith Memorial Basketball Hall of Fame-be, így mindenképpen jegyezzétek meg a nevét és tiszteljétek!

A fejlődés és a népszerűség növekedése

Ahogy egyre több prominens magasugró kezdett el kosarazni, az NCAA ismét tiltást vezetett be – ezúttal a zsákolásra. Állítólag azért, mert a védők egyre ellenségesebbek és erőszakosabbak lettek minden olyan játékossal szemben, aki képes volt föléjük emelkedni és a labdát a gyűrűbe húzni, így a sérülések megelőzése volt a cél. Ezt az 1967-től 1976-ig tartó tilalmat azonban szinte mindenki a Milwaukee Bucks és a Los Angeles Lakers legendája, Lew Alcindor szabályaként emlegeti (1971-ben Kareem Abdul-Jabbarra változtatta a nevét), mivel a szándék az volt, hogy megpróbálják kiegyenlíteni a pályán a lehetőségeket. Lew/Kareem ennek köszönhetően fejlesztette ki a pusztító horgát (sky hook), így ez a szabály nem igazán segített az ellenfeleinek.

A zsákolók kreativitásának köszönhetően az ABA azzal a nagyszerű ötlettel állt elő, hogy 1976-ban Denverben, az All-Star meccsen először rendeztek zsákolóversenyt. Sokkal több, mint költői igazság, hogy az első győztes Julius Erving volt, aki a büntetővonalról ugrott el a végső kísérleténél!

Érdekes tények

Mielőtt rátérnénk a történet izgalmas 2. részére, van még néhány “első” és rekord, ami nagyon érdekes, úgyhogy íme:

  • Georgeann Wells az első nő, aki 1984-ben hivatalos NCAA-meccsen zsákolt. Az egyetem után csatlakozott a Harlem Globetrottershez, majd később edző lett.
  • Lisa Leslie volt az első nő, aki 2002-ben a Miami Sol ellen zsákolt a WNBA-ben. Csodálatos karrierje során a következő eredményeket érte el:
    • 2× WNBA bajnok (2001, 2002)
    • 2× WNBA döntő MVP (2001, 2002)
    • 3× WNBA MVP (2001, 2004, 2006)
    • 4x olimpiai aranyérem
    • 2x világbajnoki aranyérem (és egy bronz)
    • 8× WNBA All-Star (1999-2003, 2005, 2006, 2009)
    • 3× WNBA All-Star Game MVP (WNBA All-Star Game MVP)

  • Michael “Wild Thing” Wilson, a Harlem Globetrotters játékosa 2000-ben sikeresen zsákolt egy szabályos kosárlabdát egy 3,65 m magasan elhelyezett gyűrűre, és ezzel Guinness világrekordot állított fel (Legmagasabb kosárlabda zsákolás).
  • A legtávolabbi zsákolás Guinness világrekordja 10,1 m, amit Albert Dániel ért el 2020-ban Budapesten, Magyarországon.

Oké, hamarosan jön a 2. rész, úgyhogy maradjatok velünk.